Tótvázsony Veszprém megye egyik legnagyobb határával rendelkező községe.
A honfoglalás és államalapítás után Tótvázsony nevét (Touthwasun) először 1082-ben említették meg egy oklevélben. A török háborúk után az elnéptelenedett falvakba külföldről, Németországból (elsősorban a mai Baden-Württemberg tartományból) jöttek telepesek az 1720-1730-as években. A település a német nemzetiségi hagyományait még ma is őrzi.
Tótvázsony lélekszáma az 1890-es évek második felében érte el csúcspontját, amikor több, mint 2.200 lakója volt a falunak.

Tótvázsony bemutatásánál nem mehetünk el szó nélkül Savanyó Józsi mellett, akinek a sírja a helyi temetőben van. Az öt nyelven - magyarul, németül, tótul, franciául és olaszul - beszélő utolsó bakonyi betyár fejére 1000 Ft-os díjat tűztek és a Belügyminisztérium statáriumot hirdetett Veszprém megyében. Miután 1884-ben, 43 éves korában elfogták, életfogytiglani fegyházra ítélték, ahonnan a váci püspök közbenjárására szabadult 1906-ban. A közeli Soós-pusztán telepedett le rokonainál, majd 1907-ben öngyilkossággal vetett véget életének.
A lakosság lélekszáma jelenleg kicsivel több, mint 1300 fő. A településen, bolt, vendéglő, kocsma, hotel, cukrászda működik. A településközpontban ivókút és 24 órás bankautomata is van.