Nyirád
Nyirád a DunántĂşl közĂ©psĹ‘ rĂ©szĂ©n, a Bakony hegysĂ©g dĂ©lnyugati lábánál, VeszprĂ©m megye dĂ©li rĂ©szĂ©n találhatĂł. Ajka, Tapolca, Devecser Ă©s SĂĽmeg, e városok által határolt terĂĽlet közĂ©ppontjában fekszik, mind a nĂ©gy várostĂłl kb. 15 km-nyi távolságra. Az Agár-tetĹ‘ Ă©szaknyugati nyĂşlványainak tövĂ©ben, a Kis-Bakony Ă©s a Deák-hegy alatt simulĂł lankás terĂĽleten telepĂĽlt a közsĂ©g. A falu ÉK-i határában folyik a KĂgyĂłs-patak, Ă©s É-i határában egy halastĂł is találhatĂł. A nagy kiterjedĂ©sű közsĂ©ghatárt szinte minden oldalrĂłl erdĹ‘ veszi körĂĽl. A rĂ©gĂ©szeti lelĹ‘helyek, az elĹ‘kerĂĽlt tárgyi emlĂ©kek bizonyĂtják, hogy a telepĂĽlĂ©s, illetve annak közvetlen környĂ©ke szinte Ĺ‘sidĹ‘k Ăłta lakott.
Nyirád nevĂ©nek eredetĂ©re kĂ©tfĂ©le magyarázatot ismerĂĽnk. A hivatalos szerint: a magyar nyĂr, nyĂrfa származĂ©ka. A köztudatban is ez a magyarázat Ă©l. Más vĂ©lemĂ©nyen van Zala megye legjobb ismerĹ‘je, a megye törtĂ©netĂ©nek megĂrĂłja dr. Holub JĂłzsef, aki azt Ărja, hogy a falu nevĂ©ben egyik honfoglalĂł magyar törzs, a NyĂr törzs neve Ă©l, akiknek Ĺ‘si szálláshelye lehetett a mai rĂłluk elnevezett Nyirád falu Ă©s vidĂ©ke. ElsĹ‘ emlĂtĂ©se a XII. század elejĂ©rĹ‘l valĂł.
A telepĂĽlĂ©s közvetlen környezetĂ©ben a bauxitbányászat a 90-es Ă©vek közepĂ©n teljes egĂ©szĂ©ben befejezĹ‘dött, s e tĂ©ny fokozottan sĂşjtotta a lakosságot. Szinte nincs olyan család, aki ne lett volna kapcsolatban a bányavállalattal. Az itt Ă©lĹ‘ emberek nyitottak Ă©s barátságosak, vendĂ©gszeretĹ‘k. A telepĂĽlĂ©s legfĹ‘bb nevezetessĂ©gei közĂ© tartozik: ErzsĂ©bet királynĂ© Ă©rcbĹ‘l kĂ©szĂĽlt szobra, melyet Magyarországon elsĹ‘kĂ©nt Nyirádon állĂtottak fel a királynĂ© emlĂ©kĂ©re, a halálát követĹ‘ Ă©vben, 1899 PĂĽnkösdjĂ©n; A szobor szomszĂ©dságában fakad egy soha ki nem apadĂł tiszta vizű forrás; A telepĂĽlĂ©st körĂĽlvevĹ‘ vadban gazdag Bakony-hegysĂ©g dĂ©lnyugati nyĂşlványa; Közigazgatási terĂĽletĂĽnkön fekszik az országos versenyek lebonyolĂtására alkalmas krosszpálya, a Nyirádi Rallycross.