Bazsi
Bazsi közsĂ©g Zala Ă©s VeszprĂ©m megye hatĂĄrĂĄn talĂĄlhatĂł, HĂ©vĂztĆl 20 km-re, a BalatontĂłl 23 km-re. Nyugaton SĂŒmegcsehi, dĂ©len ZalaszĂĄntĂł, keleten SĂŒmegprĂĄga, Ă©szakkeleten SĂŒmeg a hatĂĄros telepĂŒlĂ©s. Lakosainak szĂĄma 430 fĆ. Bazsi közsĂ©g terĂŒlete termĂ©szetföldrajzilag a Bakony dĂ©lnyugati rĂ©szĂ©hez tartozik, melybe Ă©szak-Ă©szakkelet felĆl a Marcal medence lapĂĄlya nyĂșlik be. DĂ©lrĆl Ă©s dĂ©lnyugatrĂłl 200-250 m magassĂĄgĂș dombok, a Keszthelyi-hegysĂ©g bazalthegyeinek erĆs nyĂșlvĂĄnyai koszorĂșzzĂĄk (KovĂĄcsi-hegy, TĂĄtika-hegyvonulat). Kis hozamĂș folyĂłvizei (Berek-kĂșt, DelelĆ-kĂșt, Nagy-erdĆ patak) a Marcal felĂ© igyekeznek.
A falu bazaltĂ©pĂtĂ©szete a Balaton-felvidĂ©ki kĆĂ©pĂtkezĂ©s legnyugatibb rĂ©szĂ©hez tartozik. SzubmediterrĂĄn Ă©ghajlatĂș telepĂŒlĂ©s, melynek jellegzetes növĂ©nye az Ćshonos szelĂdgesztenye. RĂ©gi hagyomĂĄnya van a gyĂŒmölcstermesztĂ©snek, kĂŒlönösen gazdag a telepĂŒlĂ©s helyben honos almafajtĂĄkban. A telepĂŒlĂ©s eredete a rĂ©gmĂșlt homĂĄlyĂĄba vĂ©sz. A kedvezĆ földrajzi fekvĂ©sbĆl Ă©s nĂ©hĂĄny rĂ©gĂ©szeti leletbĆl arra a következtethetĂŒnk, hogy a tĂĄj mĂĄr az Ćskorban Ă©s az Ăłkorban is lakott volt, vĂ©glegesen azonban a honfoglalĂĄs korĂĄban nĂ©pesedett be. A helysĂ©g neve szemĂ©lynĂ©vbĆl szĂĄrmazik. A közĂ©pkori falu nem a mai helyĂ©n, hanem feltehetĆleg a Szentberekben, a falu keleti hatĂĄrĂĄban volt. A szĂĄjhagyomĂĄnyt - miszerint ott valaha templom is ĂĄllott - rĂ©gĂ©szeti leletek (Ă©pĂŒletmaradvĂĄnyok) bizonyĂtjĂĄk. A török kor megprĂłbĂĄltatĂĄsaiban Bazsi nĂ©pĂ©nek is osztoznia kellett. BizonyĂĄra nem egyszer kellett a falunak az ellensĂ©g elĆl menekĂŒlnie.
1548-ban - talĂĄn török tĂĄmadĂĄs vĂ©gett - a telkek zömĂ©t tƱz pusztĂtotta, Ă©s a hĂĄzak nagy rĂ©sze ĂŒresen ĂĄllt. A lakossĂĄg ĂșjratelepĂtĂ©sĂ©re mĂĄr a XVI. szĂĄzad közepĂ©tĆl vannak adatok. A XVII. szĂĄzad legvĂ©gĂ©n rĂłmai katolikus vallĂĄsĂș nĂ©metek (svĂĄbok vagy szĂĄszok) Ă©rkeztek, akiket a falu földesura, a veszprĂ©mi pĂŒspök telepĂtett le. A szentbereki dƱlĆt elhagyva egy kis magaslaton telepĂŒlt meg a falu. KözepĂ©n ĂĄll az 1787-ben Ă©pĂŒlt templom. A barokk stĂlusĂș templomot BajzĂĄth JĂłzsef pĂŒspök Ă©pĂtette. Ahogy az Ă©vszĂĄmos kĆ szenteltvĂztartĂłn is lĂĄthatĂł, mĂĄr 1731-ben is ĂĄllt itt egy templom, de annak tornya Ă©s sekrestyĂ©je mĂ©g nem volt, kĂ©sĆbb pedig ĂĄllapota is annyira megromlott, hogy Ășj templomot kellett helyette Ă©pĂteni. A szĆlĆhegyen talĂĄlhatĂł kĂĄpolnĂĄt az 1880-as Ă©vekben Ă©pĂtettĂ©k az ottani birtokosok Holport TerĂ©z tĂĄmogatĂĄsĂĄval egy nagy jĂ©gverĂ©s utĂĄn. Bazsit Ă©vszĂĄzadokon ĂĄt jobbĂĄgyi fĂŒggĂ©s kötötte földesurĂĄhoz, a veszprĂ©mi pĂŒspökhöz, illetve a pĂŒspöksĂ©g veszprĂ©mi uradalmĂĄhoz. A vĂĄrosias SĂŒmeg piacĂĄval, Ășri szĂ©kĂ©vel, bĂșcsĂșjĂĄrĂłhelyĂ©vel, kĂ©sĆbb a közigazgatĂĄs szĂĄlĂĄval fƱzte magĂĄhoz a falut.
A SĂŒmegrĆl kisugĂĄrzĂł barokk Ă©pĂtĂ©szeti hatĂĄst a bazsi hĂĄzak nĂ©melyike mĂĄig mutatja, oszlopos-ĂĄrkĂĄdos tornĂĄcĂĄval, nemes egyszerƱsĂ©ggel dĂszĂtett homlokzatĂĄval. Festetics György jĂłvoltĂĄbĂłl 179-tĆl postajĂĄrat mƱködött SĂŒmeg Ă©s Keszthely között, mely bekapcsolta a falut a napi vĂ©rkeringĂ©sbe.1828-ban 604 lelket szĂĄmlĂĄlt a falu, Ă©s zömmel hĂĄromnyomĂĄsos gazdĂĄlkodĂĄst folytattak a hozzĂĄtartozĂł igavonĂł Ă©s mĂĄs haszonĂĄllatokkal. Ekkor meghatĂĄrozĂł telepĂŒlĂ©s volt a környĂ©ken, azĂłta viszont a szomszĂ©dos telepĂŒlĂ©sek lĂ©lekszĂĄmban tĂșlnĆttĂ©k. Szorgalmas, földmƱvelĂ©sbĆl Ă©s erdĆgazdĂĄlkodĂĄsbĂłl Ă©lĆ nĂ©pĂ©t 1959-ben tereltĂ©k be a TermelĆ Szövetkezetbe. EttĆl az idĆszaktĂłl kezdve rohamosan vĂĄltozott a falu kĂ©pe, Ă©s a hagyomĂĄnyos gazdĂĄlkodĂĄs eltƱnĆben volt. A falu szĂŒlötte Simon IstvĂĄn Kossuth-dĂjas költĆ, orszĂĄggyƱlĂ©si kĂ©pviselĆ, a KortĂĄrs irodalmi folyĂłirat fĆszerkesztĆje. TiszteletĂ©re minden Ă©vben szĂŒletĂ©sĂ©nek idĆpontja körĂŒl (szeptember 16.) emlĂ©knapot tart a falu. SzĂŒlĆhĂĄza irodalmi, nĂ©prajzi kiĂĄllĂtĂĄssal vĂĄrja a lĂĄtogatĂłkat.