Barnag
Barnag település a Nagyvázsonyi-medencében fekszik, 120 lakosa van. A XI. században a királynő szakácsai éltek itt, a középkorban a vázsonykői uradalom jobbágyfalva volt, ám a török időkben elnéptelenedett. Később két falumagra különült, Magyarbarnag és Németbarnag települések csak 1947-ben egyesültek.
A kistelepĂĽlĂ©seken szokatlanul nagymĂ©retű, egymástĂłl távol elhelyezkedĹ‘ kĂ©t templom ennek a nyomát Ĺ‘rzi. Magyarbarnag 1472-ben Kinizsi Pálnak, Mátyás hĂres hadvezĂ©rĂ©nek a birtokában volt, lakosai református vallásĂşak voltak. NĂ©metbarnag birtokosa a Zichy család volt, akik a falut katolikus nĂ©met telepesekkel nĂ©pesĂtettĂ©k be 1726-ban. PlĂ©bániáját 1733-ban szerveztĂ©k meg, ekkor Ă©pĂĽlt Szent Márton tiszteletĂ©re szentelt temploma.
A közsĂ©g határában, az egykori nĂ©metbarnagi (katolikus) temetĹ‘ mellett, szĂ©p fekvĂ©sű, barokk kápolnával Ă©s helybeli családok által 1798-ban állĂtott stáciĂłkkal Ă©pĂĽlt kálvária láthatĂł. A stáciĂł Ă©rdekessĂ©ge, hogy a nĂ©met telepesek Ĺ‘shazájának szokásai szerint Ă©pĂĽlt, nem 14 hanem 7 állomása van, Ă©s nem JĂ©zus, hanem Mária szenvedĂ©sĂ©t jelenĂti meg. A keresztĂşt a temetĹ‘domb tetejĂ©n állĂł kápolnához vezet. NĂ©pi Ă©pĂtĂ©szet nĂ©hány kiemelkedĹ‘ szĂ©psĂ©gű, XVIII. századi, barokkos oromzatĂş, dĂszes, vastáblás ablakĂş lakĂłháza ma is a telepĂĽlĂ©s dĂsze.