Mencshely

Mencshely építészeti értékekben gazdag: három temploma is van (evangélikus, református és katolikus) ezért „háromtornyú falunak” nevezik. A települést a hagyomány szerint Szent István király alapította Koppány legyőzése után, és ide menekítette Gizellát, innen ered a Mencshely név. Bár a török uralom nagyon nehéz korszak volt a falu életében, lakói a rablások, adóterhek, sarcok idején sem menekültek el.

A középkorban a falut leginkább önálló birtokkal rendelkező nemesek, kisebb számban jobbágyok és a két réteg között álló, a nemesek és a jobbágyok szövevényes rokoni kapcsolataiból létrejött csoport, az ún. agilisek lakták. Ennek nyomait ma is láthatjuk: több szép régi kúria is van a településen (pl. Balassa-ház, Ódor kúria), a vakolat alól helyenként előbukkan a Balaton-felvidék jellegzetes építőanyaga, a sárba rakott terméskő.

A települést a helyi nemesség vezette, kiváltságaikat a török kiűzése után az uralkodó adománylevélben ismerte el. Bár az agilisek száma a 18-19. sz. fordulóján már felülmúlta a nemesekét, a nemesi családok tartották kezükben a legfőbb tisztségeket. A település az 1848-as forradalom és szabadságharc mellé állt, a szabadságharc utolsó napjaiban a lelkészlakban találtak menedéket Kossuth gyermekei. (Ezen a vidéken több település is őrzi ezt a legendát, a közeli Halimbán szintén úgy tartják, hogy ott rejtőztek a Kossuth gyerekek.) A kiegyezés után új szakasz kezdődött Mencshely életében, nem annyira a nemesi kiváltságok, mint a szorgalom és a rátermettség vált meghatározóvá. Egyre másra alakultak a ma civil szervezetnek mondott társaságok, Olvasókör, Leányegylet stb.

A fellendülésnek a filoxérajárvány vetett véget, ami súlyosan visszavetette a község bortermelését, majd a két világháború hagyott fájó nyomokat, amiről emlékművek is tanúskodnak. Az ötvenes évek villamosítást és tsz-szervezést hoztak, a hajdani Ódor kúria ma is a helyi szövetkezet irodája. De a falu sosem tudta igazán kiheverni a csapásokat; ahol hajdan felekezetenként külön iskolákat tartott fenn a közösség, ott ma egyetlen iskola sincs, bezárt a mozi és a könyvtár is. A rendszerváltás után a lakosság számára nyilvánvaló lett, hogy az elvándorlás ellen a hagyományok felkarolása, a helyi értékek megőrzése, ápolása jelenthet segítséget. Falunapokat kezdtek szervezni (Ments napok), Falumúzeum nyitotta meg a kapuit. Mencshelyen 1936 óta vernek csipkét az asszonyok, ekkor csipkeverő tanfolyam is indult. A vert csipkét hol felkapta a divat, hol alábbhagyott az iránta való kereslet. Mencshelyen azóta is csipkéznek, legszívesebben a helyi mintákat verik.

Gályarab emlékmű

Az evangélikus templom kertjében található.Már a XVI. század közepe táján éltek itt evangélikusok. Szervezett gyülekezet...

Református Templom

A templomot 1873-ban a szentgáliak segítségével építették fel a mencshelyi hívek.A barokk stílusú épületet 1960-ban...

Evangélikus Templom

Mencshely – A Mencshely–Nagyvázsony–Szentantalfa–Zánkai Társult Evangélikus Egyházközség Mencshelyi Evangélikus Társegyházának középkori temploma – amelynek kibővítésével...

Od-Kerámia

Ottmár Dóra, építész, 2009-ben a Főváros mellől Balaton-felvidéki Mencshelyre költözött. Ebben a varázslatos kis faluban...

Eseménynaptár
2022. May
Mon Tue Wed Thu Fri Sat Sun
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31