Mencshely
Mencshely Ă©pĂtĂ©szeti Ă©rtĂ©kekben gazdag: három temploma is van (evangĂ©likus, református Ă©s katolikus) ezĂ©rt „háromtornyĂş falunak” nevezik. A telepĂĽlĂ©st a hagyomány szerint Szent István király alapĂtotta Koppány legyĹ‘zĂ©se után, Ă©s ide menekĂtette Gizellát, innen ered a Mencshely nĂ©v. Bár a török uralom nagyon nehĂ©z korszak volt a falu Ă©letĂ©ben, lakĂłi a rablások, adĂłterhek, sarcok idejĂ©n sem menekĂĽltek el.
A közĂ©pkorban a falut leginkább önállĂł birtokkal rendelkezĹ‘ nemesek, kisebb számban jobbágyok Ă©s a kĂ©t rĂ©teg között állĂł, a nemesek Ă©s a jobbágyok szövevĂ©nyes rokoni kapcsolataibĂłl lĂ©trejött csoport, az Ăşn. agilisek lakták. Ennek nyomait ma is láthatjuk: több szĂ©p rĂ©gi kĂşria is van a telepĂĽlĂ©sen (pl. Balassa-ház, Ă“dor kĂşria), a vakolat alĂłl helyenkĂ©nt elĹ‘bukkan a Balaton-felvidĂ©k jellegzetes Ă©pĂtĹ‘anyaga, a sárba rakott termĂ©skĹ‘.
A települést a helyi nemesség vezette, kiváltságaikat a török kiűzése után az uralkodó adománylevélben ismerte el. Bár az agilisek száma a 18-19. sz. fordulóján már felülmúlta a nemesekét, a nemesi családok tartották kezükben a legfőbb tisztségeket. A település az 1848-as forradalom és szabadságharc mellé állt, a szabadságharc utolsó napjaiban a lelkészlakban találtak menedéket Kossuth gyermekei. (Ezen a vidéken több település is őrzi ezt a legendát, a közeli Halimbán szintén úgy tartják, hogy ott rejtőztek a Kossuth gyerekek.) A kiegyezés után új szakasz kezdődött Mencshely életében, nem annyira a nemesi kiváltságok, mint a szorgalom és a rátermettség vált meghatározóvá. Egyre másra alakultak a ma civil szervezetnek mondott társaságok, Olvasókör, Leányegylet stb.
A fellendĂĽlĂ©snek a filoxĂ©rajárvány vetett vĂ©get, ami sĂşlyosan visszavetette a közsĂ©g bortermelĂ©sĂ©t, majd a kĂ©t világháborĂş hagyott fájĂł nyomokat, amirĹ‘l emlĂ©kművek is tanĂşskodnak. Az ötvenes Ă©vek villamosĂtást Ă©s tsz-szervezĂ©st hoztak, a hajdani Ă“dor kĂşria ma is a helyi szövetkezet irodája. De a falu sosem tudta igazán kiheverni a csapásokat; ahol hajdan felekezetenkĂ©nt kĂĽlön iskolákat tartott fenn a közössĂ©g, ott ma egyetlen iskola sincs, bezárt a mozi Ă©s a könyvtár is. A rendszerváltás után a lakosság számára nyilvánvalĂł lett, hogy az elvándorlás ellen a hagyományok felkarolása, a helyi Ă©rtĂ©kek megĹ‘rzĂ©se, ápolása jelenthet segĂtsĂ©get. Falunapokat kezdtek szervezni (Ments napok), FalumĂşzeum nyitotta meg a kapuit. Mencshelyen 1936 Ăłta vernek csipkĂ©t az asszonyok, ekkor csipkeverĹ‘ tanfolyam is indult. A vert csipkĂ©t hol felkapta a divat, hol alábbhagyott az iránta valĂł kereslet. Mencshelyen azĂłta is csipkĂ©znek, legszĂvesebben a helyi mintákat verik.