Lovas
Lovas kb. 400 lelkes telepĂĽlĂ©s a Balaton Ă©szaki partján, a KirálykĂşt völgyĂ©nek kapujában. Patakja, a Lovasi sĂ©d, hajdan több malmot is hajtott, ma is Malomvölgynek hĂvják ezt a rĂ©szt. A falu Ă©rdekessĂ©ge, hogy határában Ĺ‘skori festĂ©kbányát találtak. Az errĹ‘l szĂłlĂł kiállĂtás megtekinthetĹ‘ a faluház pincĂ©jĂ©ben. Az Ĺ‘skori festĂ©kbánya Kr.e. kb. 30-40 ezer Ă©vvel működött. TerĂĽletĂ©n csont Ă©s kĹ‘eszközöket is találtak. A festĂ©k kultikus cĂ©lokat szolgálhatott, vele már az Ĺ‘sember is kereskedett, egyes rĂ©gĂ©szek szerint a festĂ©k a pĂ©nzt helyettesĂtĹ‘ csereeszköz lehetett. A falu a honfoglaláskor magyarokkal nĂ©pesĂĽlt be, 1290-bĹ‘l valĂł a telepĂĽlĂ©s elsĹ‘ Ărásos emlĂtĂ©se.
A 13. században kĹ‘templomot is Ă©pĂtettek a lakĂłi, amelyet kĂ©sĹ‘bb barokk stĂlusban átĂ©pĂtettek. A közsĂ©gnek a közĂ©pkorban egymás mellett három nagy ura volt: rĂ©szben a veszprĂ©mi káptalan, rĂ©szben a Gyulaffyak, harmadrĂ©szben pedig a fehĂ©rvári Ĺ‘rkanonokság birtokolta. IdĹ‘vel a veszprĂ©mi káptalan válik a meghatározĂł földesĂşrrá. A legfontosabb ágazat a szĹ‘lĹ‘termesztĂ©s. A falu kocsmájában egĂ©sz Ă©vben mĂ©rnek bort, a bormĂ©rĂ©si jogot a földesĂşrtĂłl megváltják.
A lakosság nagyobb rĂ©sze örökös jobbágy, kisebbik rĂ©sze szabad menetelű, árendás zsellĂ©r. 1789-ben a falunak nĂ©gy malma van a SĂ©d patakon. Lovas lakĂłi a 17. században református hitre tĂ©rnek, de elĂ©ri Ĺ‘ket az ellenreformáciĂł. A református hĂvek 1858-ban iskolát, 1910-ben templomot Ă©pĂtenek maguknak. A református nagygazdák a falu Ă©letĂ©nek meghatározĂł szereplĹ‘i. Az 1950-es Ă©vekben itt is termelĹ‘ szövetkezet alakul. A 20. században megváltozik a telepĂĽlĂ©s Ă©lete, városias infrastruktĂşrát kap, egyre nagyobb szerephez jut az ĂĽdĂĽlĂ©s, a turizmus, a szolgáltatĂłi szektor. A közsĂ©g nevĂ©vel összhangban a lovas kultĂşra támogatĂłja, a falunak saját lovas pályája is van. JĂşliusban tartják a Lovasi Napok rendezvĂ©nyt, PĂĽnkösdkor dĂjugratást rendeznek. A szĹ‘lĹ‘termesztĂ©s ma is jelentĹ‘s, a falu cĂmerĂ©nek jelkĂ©pei is erre utalnak.