Zalaerdőd

A Marcal-medencében, a Kisalföld déli peremén, a Kemenesalja és a Zalai-dombvidék találkozásánál, Veszprém, Vas és Zala megyék hármas határán találjuk a települést. A középkorban Nyavalád, a falu mai neve műszó, 1889-ben kapta.

1430 előtt a Marczaliak szerzik meg tulajdonjogát, amiről 1442-ben azt írták, hogy királyi adományként jutott család hozzá. 1457-ben, Marczali János a lakatlan nyavaládi pusztát az ernyei pálosoknak adómányozta, amit 1458-ban Mátyás király is megerősített. A török időkig sokszor gazdát cserélt, de határa legnagyobb részben az erenyei pálos rend birtoka volt.
A 16. század végén és a 17. században, amikor a kisebb házak elnéptelenedtek (1650-től a helység puszta, 1656-tól lakatlan), a pápai konvert vette át ezek birtokai fölött is a gondozást, így Nyavalád a pápai monostor birtoka lett.

A török idő alatt a falu elnéptelenedett. A falu már 1553-tól alávetett a töröknek, és ez az állapot tart még 1629-ben is, amikor 75 forint sarcot fizet és élelmet ad.
1650-től a helység puszta, majd rövid lakottság után, 1656-tól lakatlan. 1664-ben a szentgotthárdi csata után Köprüli nagyvezér hadai rabolnak és pusztítanak a térségben. Újratelepítése 1702-ben történt, amikor az új telepesek – többek között - három évre szóló adómentességet, a házukhoz tartozó földön kívül még 5 hold szántót kapnak, ami három év után dézsmaköteles.
1711-ben csupán hét lakost írnak össze.

Az 1920-1924 közötti törvények alapján végrehajtott földbirtokrendezés során 103 személy jutott kisebb földterülethez, amikor 177 kh-at osztottak ki 13 kérelmezőnek. 1945-ben a Vallásalap földjeit osztották szét, de az ötvösi Szegedy-Széchenyi birtokból is kaptak a zalaerdődi igénylők. A tsz. 1951-ben alakult, amely 1956-ban felbomlott és csal 1959-ben alakult újra. Ehhez 1961 tavaszán az ötvösi-, 1962-ben a hetyefői és a dabronci tsz-ek is csatlakoztak és felvették az Összefogás nevet, amelynek 1983-tól Sümeg lett a központja, 1992-ben feloszlott. 2000-ben a lakosság száma 386 fő volt. Belterülete 82 hektár, külterülete 1687 hektár. Zalaerdőd eredetileg Zala-megyéhez tartozott azonban az 1970-es években Veszprém-megyéhez csatolták. Zalaerdődön a lakosság döntő többsége Római katolikus vallású és a szombathelyi püspökség fennhatósága alá tartozik.

Római Katolikus templom

A késő barokkstílusú templom 1796-ban épült. Berendezése copfsítlusú.

Zalaerdőd Község Önkormányzata

A Marcal-medencében, a Kisalföld déli peremén, a Kemenesalja és a Zalai-dombvidék találkozásánál, Veszprém, Vas és...

Vadászház

Az erdészház az erdő belsejében található kőépület, jelenleg felújításra vár. Közlekedés tekintetében autóval kiválóan megközelíthető...

Eseménynaptár
2023. December
Mon Tue Wed Thu Fri Sat Sun
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31