Zalaerdőd
A Marcal-medencében, a Kisalföld déli peremén, a Kemenesalja és a Zalai-dombvidék találkozásánál, Veszprém, Vas és Zala megyék hármas határán találjuk a települést. A középkorban Nyavalád, a falu mai neve műszó, 1889-ben kapta.
1430 elĹ‘tt a Marczaliak szerzik meg tulajdonjogát, amirĹ‘l 1442-ben azt Ărták, hogy királyi adománykĂ©nt jutott család hozzá. 1457-ben, Marczali János a lakatlan nyavaládi pusztát az ernyei pálosoknak adĂłmányozta, amit 1458-ban Mátyás király is megerĹ‘sĂtett. A török idĹ‘kig sokszor gazdát cserĂ©lt, de határa legnagyobb rĂ©szben az erenyei pálos rend birtoka volt.
A 16. század vĂ©gĂ©n Ă©s a 17. században, amikor a kisebb házak elnĂ©ptelenedtek (1650-tĹ‘l a helysĂ©g puszta, 1656-tĂłl lakatlan), a pápai konvert vette át ezek birtokai fölött is a gondozást, Ăgy Nyavalád a pápai monostor birtoka lett.
A török idő alatt a falu elnéptelenedett. A falu már 1553-tól alávetett a töröknek, és ez az állapot tart még 1629-ben is, amikor 75 forint sarcot fizet és élelmet ad.
1650-tĹ‘l a helysĂ©g puszta, majd rövid lakottság után, 1656-tĂłl lakatlan. 1664-ben a szentgotthárdi csata után KöprĂĽli nagyvezĂ©r hadai rabolnak Ă©s pusztĂtanak a tĂ©rsĂ©gben. ĂšjratelepĂtĂ©se 1702-ben törtĂ©nt, amikor az Ăşj telepesek – többek között - három Ă©vre szĂłlĂł adĂłmentessĂ©get, a házukhoz tartozĂł földön kĂvĂĽl mĂ©g 5 hold szántĂłt kapnak, ami három Ă©v után dĂ©zsmaköteles.
1711-ben csupán hĂ©t lakost Ărnak össze.
Az 1920-1924 közötti törvények alapján végrehajtott földbirtokrendezés során 103 személy jutott kisebb földterülethez, amikor 177 kh-at osztottak ki 13 kérelmezőnek. 1945-ben a Vallásalap földjeit osztották szét, de az ötvösi Szegedy-Széchenyi birtokból is kaptak a zalaerdődi igénylők. A tsz. 1951-ben alakult, amely 1956-ban felbomlott és csal 1959-ben alakult újra. Ehhez 1961 tavaszán az ötvösi-, 1962-ben a hetyefői és a dabronci tsz-ek is csatlakoztak és felvették az Összefogás nevet, amelynek 1983-tól Sümeg lett a központja, 1992-ben feloszlott. 2000-ben a lakosság száma 386 fő volt. Belterülete 82 hektár, külterülete 1687 hektár. Zalaerdőd eredetileg Zala-megyéhez tartozott azonban az 1970-es években Veszprém-megyéhez csatolták. Zalaerdődön a lakosság döntő többsége Római katolikus vallású és a szombathelyi püspökség fennhatósága alá tartozik.