Kapolcs
Kapolcs a Balaton-felvidĂ©ki Nemzeti Park hatĂĄrĂĄn fekszik, a forrĂĄsokkal Ă©s erdĆsĂ©gekkel körĂŒlvett Balaton-felvidĂ©ki Eger-völgyben. A szĂĄzad elejĂ©n Ćsember nyomaira bukkantak a környĂ©ken, feltĂ©telezhetĆ, hogy az Ćsember szĂĄmĂĄra az Ășn. Pokol-lik szolgĂĄlt lakhelyĂŒl.
A falu felett emelkedĆ KirĂĄlykĆ bazaltoszlopai feltehetĆen egy 80Ă50 mĂ©teres földvĂĄrat, Attila vĂĄrĂĄt hatĂĄroltĂĄk. MĂ©g ma is jĂłl kivehetĆek a rĂ©gi sĂĄnc szĂ©lei. Kapolcs a rĂłmai korban is lakott telepĂŒlĂ©s volt, erre vezetett BudĂĄt az AdriĂĄval összekötĆ nagy hadiĂșt, a Via Magna is. 1091. ĂĄprilis 29-e utĂĄn a kunok Kapolcs vezĂ©rrel az Ă©lĂŒkön betörtek ErdĂ©lybe, majd Biharba. I. LĂĄszlĂł Ă©s serege azonban megĂĄllĂtotta a kunokat, Kapolcs vezĂ©rt pedig megöltĂ©k. A kor szokĂĄsai szerint a legyĆzöttek nĂ©hĂĄny Ă©lve hagyott, betelepĂtett tagja a vezĂ©rrĆl nevezte el a telepĂŒlĂ©sĂ©t. Egy 1092-es pannonhalmi apĂĄtsĂĄgi levĂ©l emlĂti elĆször Kapulch falu nevĂ©t. SzĂĄmos forrĂĄs utal arra, hogy a 13. szĂĄzadtĂłl mĂĄr kirĂĄlyi kamarĂĄsokat, hercegi tĂĄlalĂłkat, kirĂĄlyi jobbĂĄgyokat talĂĄlhatunk Kapolcson, illetve Copulchoban, Kopulchon, vagy Capulchon. Kapolcs nĂ©ven ugyanis elĆször 1640-ben emlĂtik, de vĂ©glegesen 1846-ban veszi föl ezt a nevet.
A reformĂĄciĂł sorĂĄn a falu lakossĂĄgĂĄnak nagyobb rĂ©sze a lutheri hitre tĂ©rt ĂĄt, ĂĄm a 18. szĂĄzadban, a vallĂĄshĂĄborĂșk idejĂ©n, PadĂĄnyi BĂrĂł MĂĄrton pĂŒspök templomokat foglalt vissza a protestĂĄnsoktĂłl. Ć ĂĄllĂttatta helyre a kapolcsi katolikus templomot, melynek legszebb kincse a fekete MĂĄria oltĂĄrkĂ©p, amit Xaverich Ferenc munkĂĄjĂĄnak tulajdonĂtanak, de valĂłszĂnƱ, hogy Cymbal JĂĄnostĂłl valĂłk. Nem sokkal ezutĂĄn Ă©pĂŒlt fel az evangĂ©likus templom is, melynek kĂŒlönleges szabadalommal kĂ©szĂŒlt el 600 kg-os harangja. Egy, az 1740-es Ă©vekben törtĂ©nt incidenst leszĂĄmĂtva, csak igen ritkĂĄn akadtak vallĂĄsi konfliktusok a faluban. KĂŒlön fejezet Kapolcs törtĂ©nelmĂ©ben a zsidĂłsĂĄg törtĂ©nete, akik nagy szĂĄmban vettek rĂ©szt a falu ipari Ă©s kereskedelmi Ă©letĂ©ben. 1945-ig sajĂĄt rabbijuk, Ă©s zsinagĂłgĂĄjuk is volt a faluban. Hamar hĂressĂ© vĂĄltak a kapolcsi fazekasok, tĂmĂĄrok, serfĆzĆk, gombkötĆk, csizmadiĂĄk, szƱrkĂ©szĂtĆk, vargĂĄk. A TakĂĄcs kastĂ©lyban a CsehorszĂĄgbĂłl bevĂĄndorolt serfĆzĆk dolgoztak.
A legfontosabb ĂĄgazat azonban a malomipar volt. Az itt Ă©lĆk mĂĄr a XII.-XIII. szĂĄzadtĂłl kezdve a "sajĂĄt malmukra hajtottĂĄk" az Eger-patak vizĂ©t. A malmoknak ĂĄllamosĂtĂĄsukig fontos szerepĂŒk volt a patakmedrek tisztĂĄntartĂĄsĂĄban, uszadĂ©ktĂłl, eliszapolĂłdĂĄstĂłl valĂł mentesĂtĂ©sĂ©ben is. A malomtavak Ă©s zsiliprendszereik az ĂĄrvĂzveszĂ©ly enyhĂtĂ©sĂ©ben is fontos szerepet töltöttek be. A malmok többsĂ©ge tulajdonosĂĄrĂłl, vagy annak valamely csalĂĄdtagjĂĄrĂłl kapta a nevĂ©t: Ilona-malom, Mezriczky-malom, Denti-malom, Valter-malom. Volt pĂ©lda arra is, hogy valamely tulajdonsĂĄga volt a malom nĂ©vadĂłja: Rossz-malom, CsĂșcsos-malom. Az ĂĄllamosĂtĂĄssal azonban a malmokat sorra bezĂĄrtĂĄk, vagy csak hagytĂĄk lassan elpusztulni. IdĆvel a patak vize is elapadt. MĂĄra sikerĂŒlt a Kapolcsi KulturĂĄlis Ă©s TermĂ©szetvĂ©delmi Egylet segĂtsĂ©gĂ©vel a patakot megmenteni, Ă©s 2000-ben befejezĆdtek a mĂĄr-mĂĄr jelkĂ©ppĂ© vĂĄlĂł Szaller-malom ĂșjjĂĄĂ©pĂtĂ©sĂ©nek munkĂĄi is. Egy 1858-as felmĂ©rĂ©s szerint a lakossĂĄg szĂĄma mĂĄr elĂ©rte az 1657-et, a falu szerkezete pedig ekkor mĂĄr a mai kĂ©pet mutatja. 1989-ben alakult meg a Kapolcsi KulturĂĄlis Ă©s TermĂ©szetvĂ©delmi Egylet, amely a kĂ©sĆbbiek sorĂĄn a MƱvĂ©szetek Völgye fesztivĂĄl megrendezĂ©sĂ©vel az egĂ©sz orszĂĄg szĂĄmĂĄra tett hĂressĂ©, Ă©s nĂ©pszerƱvĂ© ezt a gyönyörƱ fekvĂ©sƱ kis falut, Kapolcsot.