Kapolcs

Kapolcs a Balaton-felvidĂ©ki Nemzeti Park hatĂĄrĂĄn fekszik, a forrĂĄsokkal Ă©s erdƑsĂ©gekkel körĂŒlvett Balaton-felvidĂ©ki Eger-völgyben. A szĂĄzad elejĂ©n Ƒsember nyomaira bukkantak a környĂ©ken, feltĂ©telezhetƑ, hogy az Ƒsember szĂĄmĂĄra az Ășn. Pokol-lik szolgĂĄlt lakhelyĂŒl.

A falu felett emelkedƑ KirĂĄlykƑ bazaltoszlopai feltehetƑen egy 80×50 mĂ©teres földvĂĄrat, Attila vĂĄrĂĄt hatĂĄroltĂĄk. MĂ©g ma is jĂłl kivehetƑek a rĂ©gi sĂĄnc szĂ©lei. Kapolcs a rĂłmai korban is lakott telepĂŒlĂ©s volt, erre vezetett BudĂĄt az AdriĂĄval összekötƑ nagy hadiĂșt, a Via Magna is. 1091. ĂĄprilis 29-e utĂĄn a kunok Kapolcs vezĂ©rrel az Ă©lĂŒkön betörtek ErdĂ©lybe, majd Biharba. I. LĂĄszlĂł Ă©s serege azonban megĂĄllĂ­totta a kunokat, Kapolcs vezĂ©rt pedig megöltĂ©k. A kor szokĂĄsai szerint a legyƑzöttek nĂ©hĂĄny Ă©lve hagyott, betelepĂ­tett tagja a vezĂ©rrƑl nevezte el a telepĂŒlĂ©sĂ©t. Egy 1092-es pannonhalmi apĂĄtsĂĄgi levĂ©l emlĂ­ti elƑször Kapulch falu nevĂ©t. SzĂĄmos forrĂĄs utal arra, hogy a 13. szĂĄzadtĂłl mĂĄr kirĂĄlyi kamarĂĄsokat, hercegi tĂĄlalĂłkat, kirĂĄlyi jobbĂĄgyokat talĂĄlhatunk Kapolcson, illetve Copulchoban, Kopulchon, vagy Capulchon. Kapolcs nĂ©ven ugyanis elƑször 1640-ben emlĂ­tik, de vĂ©glegesen 1846-ban veszi föl ezt a nevet.

A reformĂĄciĂł sorĂĄn a falu lakossĂĄgĂĄnak nagyobb rĂ©sze a lutheri hitre tĂ©rt ĂĄt, ĂĄm a 18. szĂĄzadban, a vallĂĄshĂĄborĂșk idejĂ©n, PadĂĄnyi BĂ­rĂł MĂĄrton pĂŒspök templomokat foglalt vissza a protestĂĄnsoktĂłl. Ɛ ĂĄllĂ­ttatta helyre a kapolcsi katolikus templomot, melynek legszebb kincse a fekete MĂĄria oltĂĄrkĂ©p, amit Xaverich Ferenc munkĂĄjĂĄnak tulajdonĂ­tanak, de valĂłszĂ­nƱ, hogy Cymbal JĂĄnostĂłl valĂłk. Nem sokkal ezutĂĄn Ă©pĂŒlt fel az evangĂ©likus templom is, melynek kĂŒlönleges szabadalommal kĂ©szĂŒlt el 600 kg-os harangja. Egy, az 1740-es Ă©vekben törtĂ©nt incidenst leszĂĄmĂ­tva, csak igen ritkĂĄn akadtak vallĂĄsi konfliktusok a faluban. KĂŒlön fejezet Kapolcs törtĂ©nelmĂ©ben a zsidĂłsĂĄg törtĂ©nete, akik nagy szĂĄmban vettek rĂ©szt a falu ipari Ă©s kereskedelmi Ă©letĂ©ben. 1945-ig sajĂĄt rabbijuk, Ă©s zsinagĂłgĂĄjuk is volt a faluban. Hamar hĂ­ressĂ© vĂĄltak a kapolcsi fazekasok, tĂ­mĂĄrok, serfƑzƑk, gombkötƑk, csizmadiĂĄk, szƱrkĂ©szĂ­tƑk, vargĂĄk. A TakĂĄcs kastĂ©lyban a CsehorszĂĄgbĂłl bevĂĄndorolt serfƑzƑk dolgoztak.

A legfontosabb ĂĄgazat azonban a malomipar volt. Az itt Ă©lƑk mĂĄr a XII.-XIII. szĂĄzadtĂłl kezdve a "sajĂĄt malmukra hajtottĂĄk" az Eger-patak vizĂ©t. A malmoknak ĂĄllamosĂ­tĂĄsukig fontos szerepĂŒk volt a patakmedrek tisztĂĄntartĂĄsĂĄban, uszadĂ©ktĂłl, eliszapolĂłdĂĄstĂłl valĂł mentesĂ­tĂ©sĂ©ben is. A malomtavak Ă©s zsiliprendszereik az ĂĄrvĂ­zveszĂ©ly enyhĂ­tĂ©sĂ©ben is fontos szerepet töltöttek be. A malmok többsĂ©ge tulajdonosĂĄrĂłl, vagy annak valamely csalĂĄdtagjĂĄrĂłl kapta a nevĂ©t: Ilona-malom, Mezriczky-malom, Denti-malom, Valter-malom. Volt pĂ©lda arra is, hogy valamely tulajdonsĂĄga volt a malom nĂ©vadĂłja: Rossz-malom, CsĂșcsos-malom. Az ĂĄllamosĂ­tĂĄssal azonban a malmokat sorra bezĂĄrtĂĄk, vagy csak hagytĂĄk lassan elpusztulni. IdƑvel a patak vize is elapadt. MĂĄra sikerĂŒlt a Kapolcsi KulturĂĄlis Ă©s TermĂ©szetvĂ©delmi Egylet segĂ­tsĂ©gĂ©vel a patakot megmenteni, Ă©s 2000-ben befejezƑdtek a mĂĄr-mĂĄr jelkĂ©ppĂ© vĂĄlĂł Szaller-malom ĂșjjĂĄĂ©pĂ­tĂ©sĂ©nek munkĂĄi is. Egy 1858-as felmĂ©rĂ©s szerint a lakossĂĄg szĂĄma mĂĄr elĂ©rte az 1657-et, a falu szerkezete pedig ekkor mĂĄr a mai kĂ©pet mutatja. 1989-ben alakult meg a Kapolcsi KulturĂĄlis Ă©s TermĂ©szetvĂ©delmi Egylet, amely a kĂ©sƑbbiek sorĂĄn a MƱvĂ©szetek Völgye fesztivĂĄl megrendezĂ©sĂ©vel az egĂ©sz orszĂĄg szĂĄmĂĄra tett hĂ­ressĂ©, Ă©s nĂ©pszerƱvĂ© ezt a gyönyörƱ fekvĂ©sƱ kis falut, Kapolcsot.

Pokol-lik

A Pokollik egy sötét, vizes barlang. Sokaknak az volt a benyomåsa, olyan sötét, mint a...

Eger-víz völgye

Az Eger-vĂ­z völgye ĂĄtszeli Kapolcs terĂŒletĂ©t. Keleten lĂ©p be a faluba Ă©s nyugat felĂ© hagyja...

ImĂĄri-hegy

Az ImĂĄr-hegy mĂĄs nĂ©ven a Csörgei-domb, a medence közepe. Sok törtĂ©nelmi esemĂ©ny Ă©s monda kötƑdik...

Takács-erdƑ

A KirĂĄlykƑhöz vezetƑ ösvĂ©ny a TakĂĄcs-erdƑn keresztĂŒl vezet. Az erdƑ korĂĄbbi birtokosa TakĂĄcs KĂĄlmĂĄn volt,...

Eseménynaptår
2023. February
Mon Tue Wed Thu Fri Sat Sun
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28