Nyirád a Dunántúl középső részén, a Bakony hegység délnyugati lábánál, Veszprém megye déli részén található. Ajka, Tapolca, Devecser és Sümeg, e városok által határolt terület középpontjában fekszik, mind a négy várostól kb. 15 km-nyi távolságra. Az Agár-tető északnyugati nyúlványainak tövében, a Kis-Bakony és a Deák-hegy alatt simuló lankás területen települt a község. A falu ÉK-i határában folyik a Kígyós-patak, és É-i határában egy halastó is található. A nagy kiterjedésű községhatárt szinte minden oldalról erdő veszi körül. A régészeti lelőhelyek, az előkerült tárgyi emlékek bizonyítják, hogy a település, illetve annak közvetlen környéke szinte ősidők óta lakott.

Nyirád nevének eredetére kétféle magyarázatot ismerünk. A hivatalos szerint: a magyar nyír, nyírfa származéka. A köztudatban is ez a magyarázat él. Más véleményen van Zala megye legjobb ismerője, a megye történetének megírója dr. Holub József, aki azt írja, hogy a falu nevében egyik honfoglaló magyar törzs, a Nyír törzs neve él, akiknek ősi szálláshelye lehetett a mai róluk elnevezett Nyirád falu és vidéke. Első említése a XII. század elejéről való.

A település közvetlen környezetében a bauxitbányászat a 90-es évek közepén teljes egészében befejeződött, s e tény fokozottan sújtotta a lakosságot. Szinte nincs olyan család, aki ne lett volna kapcsolatban a bányavállalattal. Az itt élő emberek nyitottak és barátságosak, vendégszeretők. A település legfőbb nevezetességei közé tartozik: Erzsébet királyné ércből készült szobra, melyet Magyarországon elsőként Nyirádon állítottak fel a királyné emlékére, a halálát követő évben, 1899 Pünkösdjén; A szobor szomszédságában fakad egy soha ki nem apadó tiszta vizű forrás; A települést körülvevő vadban gazdag Bakony-hegység délnyugati nyúlványa; Közigazgatási területünkön fekszik az országos versenyek lebonyolítására alkalmas krosszpálya, a Nyirádi Rallycross.