Taliándörögd község Veszprém-megyében, a Déli Bakony lábánál, a Tik-hegy és a Baksa-hegy közötti völgyben terül el. Ez a vidék régóta lakott, Dörögd határában római telep nyomaira bukkantak. Első említése 1249-ben történik, amikor az egri püspök birtokhatárait állapítják meg. A középkorban 4 település volt itt: Alsó-dörögd, Felső-dörögd, Imár és Ráskó. 1548-ban a török felégette ezeket a településeket, és az új Dörögd nem a régiek helyén épült újjá 1718 után. A település több nemesi család birtoka volt.

A mai Taliándörögd nevét vizeki Tallián Ferenctől kapta, megkülönböztetésül a közeli Tóth-dörögd (ma Ódörögd puszta) településtől. Az 1700-as években vegyes hitű magyarság lakik itt, három templom ennek a kornak emlékét őrzi. Dörögd ebben az időszakban népes településnek számított, 1785-ben közel 1000 főnyi lakossága volt. A 20. század elején a lakosság legnagyobb része mezőgazdaságból élt, a halimbai, padragkúti és ajkai iparvidék fejlődése változtatott ezen a helyzeten.

A falu nevezetességei működő templomain kívül a Klastrom, a mosó, és a Művészetek Völgye fesztivál. A Klastromot, vagy Szent András templomromot a 13. században építette a Dörögdi család az egyköri Felső-dörögd templomaként, román stílusban. Vörös homokkő keresztelőmedencéje a mai taliándörögdi katolikus templomban van. Később gótikus stílusban átépítették és megnagyobbították, ám a török időkben romossá vált. A Klastrom ma védett műemlék, a Művészetek Völgye rendezvénye idején, klastromszínpad néven népszerű rendezvényhelyszín.A település központjában található mosóház és kút egyszerű félköríves boltozatú építmény. Hajdan ide jártak mosni az asszonyok. Régen vödörrel merték be a forráskút fölé emelt építmény vályúiba a mosáshoz a vizet, ma csővezetéken jön be a víz. A mosó oldalánál levő vályúból itatták hajdan a lovakat.Évente megrendezésre kerül a Művészetek Völgye fesztivál, amely színházi előadásokkal, koncertekkel, és kézműves vásárral vonz sok ezer látogatót a településre.