Pula, a „fészekalja falu”, az Egervíz (Eger-patak) völgyének legkeletibb települése. Neve a kicsi jelentésű pólya-pulya szavakból eredeztethető. Pula a Balaton-felvidéket a déli-Bakonytól elválasztó törésvonalban, a Veszprém-Tapolca közút mellett fekszik.
Ha geológiai értékeket kutatnánk érdemes felfedezni Pula határában lévő bazaltbarlangot. A bányától délre, gyönyörű környezetben található a gejzírkúp, melynek hévizes forrása táplálta az egykori tavat.

A falu felé haladva következő érdekesség, amit nem szabad kihagyni a Kráter Kőpark, mely egy nem mindennapi vulkáni látványosság. A park egy földtani bemutatóhely, mely bemutatja a vulkáni működés helyi földtani emlékeit.

Pula központja felé haladva, elérjük a Faluházat, mely egykor imaház volt. Tovább indulva megpillanthatjuk a katolikus templomot, melyet gróf Esterházy Károly egri püspök építtetett Fellner Jakab tervei alapján.
Tudtátok, hogy a Templomkertben 19 fát ültettek, 19 hősi halott emlékére?

A templom mellett volt a második világháború előtt épült régi iskola épülete. Szomszédságában áll a Szent Flórián-kápolna, amit egy helybéli lakos, Krammel György emelt, 1773-ban a tűzoltók patrónusának tiszteletére. Következő úti célunk a Náci-hegy, melyet a Kis utcán közelítünk meg. Nevét a XIX. században az Esterházy családban született Ignatius (Ignáci, Náczi) nevű gróftól kapta.
Ebben a térségben található egy kisebb templomrom is a Szent Ilona templomrom. Történetéről sajnos keveset tudni, feltételezhető, hogy a XIII. században épült.

A templomromtól tovább haladva elérhetünk a Tálodi kolostorromhoz. Az egykori pálos kolostor romjai mellett fedezhetjük fel a Kinizsi forrást, melynek vizével feltölthetjük kulacsainkat. A forrás és a rom 1959 óta védett terület. Az Országos Kéktúra is érinti a helyszínt, pihenőhely és padok teszik lehetővé, hogy kipihenjük a túrát.
Egy kis érdekesség: A kolostort valószínűleg a XIII. század végén alapította Szent Erzsébet tiszteletére a Tálod falut birtokló Rátót-nemzetség.