Zádor Vár

A Zádor-vár vagy Himfy-vár Pécsely és Barnag között van a Derék-hegy (vagy Zádor-hegy) tetején, és mindkét településről megközelíthető. A vár nem látszik a falvakból, nem emelkedik ki a fák közül. A hajdani várkápolna helyén ma fából ácsolt kilátó van, ahonnan Pécsely és a Balaton irányába is szép kilátás nyílik.

A vár története 1383-ban kezdődött, amikor Ajou Mária királynő engedélyt adott étekfogómesterének, Vezsenyi Lászlónak, hogy a birtokában levő Barnag területén várat építsen. Sajnos Vezsenyi a várat nem a saját területén, hanem a határkövek önkényes eltávolításával a veszprémi káptalan birtokán építette fel, így két év múlva el is kellett hagynia.

A vár további sorsát birtokviták és pereskedések jellemezték, a ma romjaiban álló épület tulajdonképpen sosem készült el. Így aztán történelmi szerepe sem volt, nem áll stratégiailag fontos helyen, és a végvárak közé sem sorolták be.

A Zádor-vár legendái közül a legismertebb Zádor Tihamér rablóvezéré. Ő Mátyás korában birtokolta a várat és könyörtelen rablóvezér hírében állt. Akkoriban forgalmas út húzódott a vár alatt, ezen közlekedtek a Veszprém irányába tartó kereskedők és utazók. A várból leereszkedő rablók a fegyveres őrséggel utazó gazdag kereskedőket nem merték megtámadni, de a kíséret nélküli vagy szép leányokkal utazó békés polgárokra azonnal lecsaptak könnyű zsákmány vagy menyecske reményében.