A Bakony délnyugati csücskén, a Keszthelyi-hegységet a Kisalfölddel és a Tapolcai-medencével összekapcsoló völgyben fekszik Sümeg.

A várost könnyen meg lehet közelíteni úgy a Balaton északi partjáról, mint Zalaegerszeg, Győr, Veszprém irányából. Sümeg határában őskori kovakőbányát (ma természetvédelmi terület és múzeum), római kori települést és ókeresztény bazilikát tártak fel. Országosan ismert várát a tatárjárást követően IV. Béla király kezdte el építtetni, amelyet a következő évszázadokban a veszprémi püspökök egészítették ki. A XVI.század folyamán, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A Rákóczi vezette szabadságharc leverése után az osztrákok felgyújtották és részben lerombolták.

1656 és 1658 között Széchenyi György püspök kőfalakkal kerítette be Sümeg városát. Az egykor 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfalak egy része ma is látható. E falakon belül, a XVIII. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Központjában az 1649 után épített és 1724-1733 között jelentősen kibővített ferences templom és kolostor, valamint az 1748-1753 között Padányi Bíró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. Ezt övezi félkör formájában a belváros, mindössze két kis utcából és három térből álló területe. Itt áll Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő szülőháza, amely ma a Városi Múzeumnak ad otthont.

A belvárostól keletre, a XVI. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a XVIII. században épített váristálló, területén egy idegenforgalmi lovas központ működik. Egyik helyiségében Huszármúzeum látható. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. TizenháromVáros városrészben áll a Padányi püskök által 1756 és 1759 között építtetett és az osztrák származású Franz Anton Maulbertsch freskóival díszített plébániatemplom, a hazai barokk művészet egyik legismertebb alkotása. Sümeg festői pontján találjuk a város temetőjét. Az 1816-ban épült temetőkápolna körül késő barokk, empire, copf és klasszicista síremlékek sora őrzi a Kisfaludyak, Darnayak, Eitnerek, Ramasetterek, Bogyaikak, Csehek stb. nemesek, mesteremberek és egyszerű polgárok emlékét.
Eseménynaptár
2021. August
Mon Tue Wed Thu Fri Sat Sun
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31