Őrtorony kilátó

A Tihanyi-félsziget belsejére a legteljesebb kilátást nyújtó építmény meglátogatása bármely balatoni nyaralás vagy kirándulás maradandó emléke lehet. Körbenézhetünk a vulkáni belsejében, de megpillanthatjuk a Balaton víztükrét is.

A vulkanikus eredetű félsziget egyik azonosított kráterének peremén állunk, amikor a kilátóból szemlélődünk. Fentről káprázatos a körpanoráma: a Tihanyi-félszigetet majdnem körbeöleli a Balaton, melynek nyugati vége a párába vész. Megjelenik a távolban a Bakony, a déli parton Somogy magaslatai és a Kőröshegyi völgyhíd, a legközelebb pedig Füred hegyei kéklenek.

Tihany belső szerkezete terepasztalként tárul föl, és a terep kialakulásának több epizódja is kiolvasható a felszínformákból. Amikor kb. 7 millió éve a Kárpát-medence elvékonyodott kérgén át bazaltos magma tört a felszín felé, éppen itt, a félszigeten kezdődött a Balaton-felvidék vulkanizmusa: az olvadt kőzetanyag nem érte el a mocsaras felszínt, de az üledékek víztartalmát gőzzé forralta, ami gigászi robbanással tört elő. Az így keletkezett törmelékanyag gyűrűként vette körül a kitörési központokat, amikből hármat azonosítottak a kutatók: a Külső- és a Belső-tó területén egyet-egyet, illetve a Csúcs-hegytől délre a harmadikat. (Később salakszórás is jellemezte a folyamatot.) A sekély kis kráterekben a vulkanizmus végeztével tavak gyűltek fel, innen származik e működési típus neve, a „maar"" is, mely németül tengerszemet jelent. 4 millió évnyi mozgolódás után elcsendesült végül a tihanyi táj, megfiatalodott kőzetanyaga lepusztulásnak indult, az egykori krátergyűrűket felemésztette az erózió.

Az átalakulást a hévforrások heves tevékenysége kísérte, a Balatonnak pedig ekkor még nyoma sem volt. Mindössze kb. 20-25 ezer éve született meg a 3 tómedence, amik a terület süllyedésének következtében később összeolvadtak. A vízállás az éghajlati viszonyok függvényében változott, volt olyan időszak is, amikor a tihanyi földnyelv szigetté vált, hiszen lapos tövét bekebelezte a tó.

A táj arculatát az ember megjelenése csaknem a felismerhetetlenségig átformálta: a 19. század elején például csatornákat ástak, és a Külső-tó vizét lecsapolták, hogy helyét kaszálóként hasznosítsák. Az erdők a félsziget peremeire, legmagasabb csúcsai köré szorultak vissza, az idegenforgalom megjelenésével, a Balaton vonzerejének növekedésével pedig szükségessé vált a természetvédelem: 1952-ben itt jelölték ki az ország első tájvédelmi körzetét, melynek egyébként saját természetvédelmi őr is dukált. Ma már nemzeti park felel az értékek megőrzéséért, és Európa Diplomát is kapott a félsziget, amivel Európa kiemelten védett természeti örökségeinek sorába került.

A kilátó a 216 méteres Apáti-hegyen épült, magassága 16,5 méter. 2017-ben nyitották meg a látogatóközönség előtt.