A Király-kő, mint a Káli-medencét északról lezáró hegyek mindegyike, bazaltvulkáni képződmény. A Dörögdi-medencében a meredek, szürke, négyszáz méter hosszú bazalt sziklasort minden kilátópontról jól láthatjuk. Ritka geológiai érdekességét a hatalmas kőzsákok jelentik, amelyeket a falu felőli kaptatón szemlélhetünk meg közelebbről, a bükkerdő mély és hűs árnyékában. Az üde bükkerdőből a Királykő sziklafennsíkjára kiérve egészen más kép fogad.

A száraz csererdőn áthaladva a bazaltköves fennsík fajgazdag, zárt szilikát sziklagyepén találjuk magunkat. Sokan Attilavárnak is hívják ezt a részt, őskori földvár helyét feltételezve ide. A sziklaorom-hoz érve a Király-kő méltóságteljes sziklaszirtjeiről gyönyörű panoráma tárul elénk. Mélyen lent a völgyben a falu, fehér templomtornyaival, a falu mögött a hullámzó terepet szántók színes hálója fedi. A Király-kő geológiai értéke mellett botanikai ritkaságokban is gazdag. Piros madárbirs, széleslevelű nőszőfű, tarka nőszirom, turbánliliom, madár-fészek és fekete kökörcsin virít itt.