Hidegkút Veszprém megyében, Veszprémtől 15 km-re Délnyugatra, a Balaton-felvidék keleti részén, Balatonfüred felett fekszik egy szép völgyben. Zsákfalu, a Veszprémet Tapolcával összekötő útról érhető el északnyugat felől. Hidegkút már a XIII. században is lakott volt, azonban a török idők alatt elnéptelenedett a többi környékbeli faluval együtt. Az akkori helyi földbirtokos Esterházyak a XVIII. század végén főként Baden-Württenberg tartományból hívtak a területre szabad menetelű német telepeseket, leszármazottaik a mai napig élnek a faluban, a település jellegét a sváb örökség adja. Hidegkút alsó, patak parti része (a mai Hosszú utca) volt Kishidegkút, a fenti mai Fő utcai része Nagyhidegkút. A két falut 1927-ben egyesítették Veszprémhidegkút, majd Hidegkút néven.

A település új utcáit a két hajdani település közötti legelőn nyitották a 80-as években, így mára a település 5 utcával rendelkezik. Hidegkút címerében a település északi végében eredő Hármas-forrás látható, amely a Hidegkúti-sédet táplálja. Ez a bővizű patak jelentette hajdan a határvonalat Kishidegkút és Nagyhidegkút között. A település neve találó, mert a falu egy völgyben helyezkedik el, ahol valóban hűvösebb van néhány Celsius fokkal az országos átlagnál, és gyakran fúj a szél.