A piros templom 1927-ben épült neoromán stílusban. Két 35 méteres tornya a város egyik meghatározó jelképe.
A plébániára vonatkozó első adat 1333-ból való, amikor pápai tizedszedők járták a veszprémi egyházmegye plébániáit, és számadásaik szerint a füredi plébániának János nevű papja 23 dénárt fizetett pápai tized gyanánt. A Szent Mihály templom romjait ma is láthatjuk a papsokai városrészben. Hasonlóképpen látható a Bajcsy Zsilinszky utcában a volt Szent Margit templom, amely később református templomként is működött, majd zsidó zsinagógaként illetve “Fekete Lovag” étteremként.
A füredi plébánia a török korban teljesen elpusztult. A katolikusok elmenekültek vagy meghaltak a végvári harcokban, a megmaradtakat pedig beolvasztotta a protestantizmus, olyannyira, hogy 1747-ben mindössze hét katolikus család élt Füreden.
A balatonfüredi katolikusok sok-sok próbálkozására, kérésére végül Dr. Rott Nádor veszprémi megyéspüspök 1918-ban Dr. Luttor Ferenc fiatal teológiai tanárt küldte Balatonfüredre, hogy a plébániát megszervezze. A tehetséges fiatal pap a mai önkormányzat helyén lévő szükségtemplomban és lakásában kezdte meg áldásos munkáját. A kezdetektől látható volt, hogy a szükségtemplom kicsi a fürediek számához képest, s szinte a kezdetektől fogva érlelődött egy új templom építésének a gondolata. Az építendő templom tervezésére a lelkész felkérte Dr. Fábián Gáspár budapesti, országos hírű tervezőmérnököt, aki a tervezést díjtalanul elvállalta.
A jelenlegi “piros templom” helyén szállást is adó vendéglő volt. A templom alapkövét 1926. októberében rakta le Dr. Rott Nándor püspök. A neoromán stílusú templom 40 méter hosszú, 20 méter széles és 10 méter magas. A munkálatok olyan gyorsan haladtak, hogy 1927. márciusában már álltak a falak, ennek az évnek májusában pedig a két 35 méteres toronyra feltették a kereszteket. A templomajtón belül, jobbra Dr. Rott Nándor képét festették meg, s a kép alá ezt a szentírási idézetet írták: “A ház, melyet építeni kívánok, nagy, mert nagy a mi Istenünk” (2 Krón 2, 5). Az ajtón belül, balra pedig megörökítették Dr. Luttor Ferencet is. Az ő festménye alá pedig ez a szentírási szöveg került: “Én pedig házat építettem nevednek, hogy ott lakjék mindörökké” (2 Krón 6,2)
Krisztus Király liturgikus ünnepét XI. Pius pápa 1925. december 2-án rendelte el. Így az új füredi templomot Krisztus Király tiszteletére szentelték fel. Ezzel a címével országosan is, de világviszonylatban is az elsők között van. A főoltárt Kerger Ferenc és Krisztus Király kőből készült szobrát – Kerger Ferenc tervei alapján – Homoray Béla készítette. A mellékoltárok szobrát: Szűzanya és Szent József Krausz (Krasznay) Lajos szobrászművész alkotta.