Úrkút Ajkától délkeletre, a Csinger-patak völgyében fekszik, a Kab-hegy vulkáni kúpjának északi lábánál. Lakossága 2.200 fő, saját általános iskolával és óvodával rendelkezik. A település viszonylag későn, az 1700-as években alakult ki. Nevét arról a kútról kapta, ami ma is a falu területén van, és az erdőben a vadászó uraságok kedvelt pihenőhelye volt. A terület a Zichy grófok birtoka, a falu első lakói svábok voltak, akik fakitermeléssel, üvegfúvással, később faszén és mészégetéssel is foglalkoztak. A jobbágyfelszabadítás után a falu határában levő csekély és kevéssé értékes termőföldet a felszabadult jobbágyok megkapták ugyan, de azokhoz újakat szerezni nem tudtak. Az elaprózódó birtokok alig adtak megélhetést, ezért mondták a környező falvakban, hogy „aki szegénysége miatt odahaza férjhez menni nem tud, az jó lesz még Úrkútra bírónénak is”.

A XX. század anyagi fellendülést hozott: a lakosság leginkább a helyi bányában és az ahhoz kapcsolódó létesítményekben dolgozott. Úrkúton volt ugyanis Európa második legnagyobb mangánérc telepe, ahonnan 1920-tól kezdve folyamatosan bányászták a mangánércet. Mára az oxidos érctartalékok lecsökkentek és főleg karbonátos érc termelést végez a Mangán KFT. A falu határában, a Csárda-hegyen kezdődött a bányászat, méghozzá először kezdetleges, kézi módszerekkel. Így feltárultak a hegyet felépítő kőzetrétegek, az oldott, karsztosodott mészkőfelszín. A terület 1951 óta földtani természetvédelmi terület, amelyet nemcsak az Európában egyedülálló karsztos formakincs, hanem a mangánbányászat ipartörténeti jelentősége is indokol. Az Csárda-hegyi őskarszt ma kedvelt kirándulóhely, geológiai tanösvénye miatt iskolai csoportok kedvelt kirándulási célpontja. A településen élelmiszerbolt, vendéglő, cukrászda, virágbolt működik. A település viszonylagos elzártsága és talán szegénysége tette, hogy a sváb kultúrának és dalkincsnek olyan zárványa maradt fenn, aminek német népdalgyűjtők is csodájára jártak. Úrkút saját népdalkincsét ma is éneklik, bár a sváb nyelvet az iskolai oktatás hatására egyre inkább a német váltja fel, a svábot már csak az idősek beszélik.