Zánka község Veszprém megyében a Balaton északi partján szép természeti környezetben helyezkedik el.

Nagyon jó területi adottságai miatt már a rómaiak idején is lakott hely volt. A népvándorlás korából származó leletek igazolják, hogy a környék völgyeinek kapujában már akkor település volt. Zánka szláv eredetű, neve is ezt igazolja. Írott forrásmunkák már 1164-ben említik a község nevét.

A török hódoltság alatt a község lakossága csökkent, majd utána következett betelepítések alatt népesedett újra. Történelmi emlékekből bizonyítható, hogy Zánka halászfalu volt. Földjei gyengék és kövesek. A középkor végén a Gyulaffyak, majd az Esterházyak birtokolták, a csobánci uradalom részeként. Az 1960-70-es években a község idegenforgalmi jellege és vonzása megnövekedett.

Sok új nyaraló épült. Ezzel arányosan kezdett emelkedni a község lakosainak száma. Zánka 1946-ig Zala megye közigazgatási területéhez tartozott, amikor is a Balatonfüredi járással együtt Veszprém megyéhez csatolták. A tanácsok megalakulását követően több alkalommal módosult a Zánka Községi Közös Tanácshoz csatolt települések köre.

1990-ig a demokratikus önkormányzati választásokig a Közös Tanácshoz 8 település tartozott. Zánka igazgatási területéhez tartozik az országos, sőt európai hírű Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Kht. A településen strand, több élelmiszerbolt, papírbolt, bank, fodrász, kozmetikus, több étterem és kocsma is üzemel. Zánka-Köveskál néven vasútállomása is van. Átmegy rajta a 71. sz. főút és a Balaton körüli kerékpárút. Tájházát érdemes felkeresni, az épület önmagában is érdekes vaskos tornácával és nádtetejével, gyűjteménye pedig gazdag és rendszerezett.