A katolikus hívek leányegyházként 1746-tól Szegvárhoz, majd 1802-től Ukkhoz tartóznak. Temploma 1690-ben rom. Kovács Pál plébános 1732-tól, mint zalaszegvári plébános, a Hosztott, Megyes, Galsa, mellett, rigácsi hívek kelkigondozását is ellátta. 1745-ben fa harangláb állt a faluban egy haranggal. Faoratóriumba végzi az istentiszteletet és szolgálta ki a szentségeket. Új templomot 1735 és 1738 között emeltek, de 1790-ben tett püspöki vizitáció már igen rossz állapotban találta. Mai, észak-déli tájolású római katolikus temploma 1887-ben, a régi helyén épült, Holub János (1846-1911) plébános idején a Szeplőtlen fogantatás tiszteletére. Búcsúja az év szeptember 12-én van.

Farkas István plébános (1909-2002) 1947-ben egy 150 kg-os harangot szerzett a templomszámára. A toronysisakot teljesen felújítatta 1960-ban. A templom udvarát körülkerítette 1965-ben. Külsejét, belsejét festette, harangokat villamosította 1977-ben. A templomot utoljára 1987-ben renoválták.

Az egyhajós, donga- és csehsüvegboltozattal fedett templombelső értékei közzé tartozik a Szent Erzsébetet, Szent Imrét, Szent Istvánt és Szent Jánost ábrázoló színes üvegablakai, amelyek Palkai János budapesti üvegfestő műhelyében készültek, középtengelyes, háromosztatú orgonája, amely Peppert Nándor és Fia szombathelyi műhelyéből való, illetve főoltárának vászonra festett olajképét – sajnálatos módin – az 1980-as években „alaposan” átfestették, illetve restaurálták.