A 19. században a vámosi jegyző a faragott nagy kövekből kirakott forrást a Nagykutat török fürdőnek gondolta. Laczkó Dezső közelebb járhatott az igazsághoz, amikor feltételezte, hogy a Nagykutat már a római korban is használták, ekkor került sor a kikövezésére.

Rhé Gyula a kút fenekének alsó vörös kövezetét tartja római korinak. Magyarország régészeti kopográfiája II. kötet 147. oldalán ez áll: A homokkövekből épített kútkáva Laczkó Dezső szerint feltételezhetően római eredetű. A kút körül, melynek káváját időközben ben elhordták római kori szürke házi kerámia töredéket gyűjtöttek Illésfalvi Antal a kút belsejéről felvételt készített, amely látható a Nemesvámos története könyvben (megjelent a Nemesvámos Csopak Tája MgTSZ kiadásában). Rhé és Laczkó megállapításai után nevezi Vámos népe Római kútnak a Nagykutat.

A nagy kút medrét néhány éve szorgos nemesvámosiak tisztították ki, így most zavartalanul vezeti el a falu csapadékban hozadékát.