Monostorapáti Erdészetének a Vigántpetend - Balatoncsicsó - Szentjakabfa községhatárokhoz tartozó 1000 hektáros erdőtömbjének a közepén található. A forrás a 70-es évek végén lett először befoglalva. Mellette pihenőhely került kialakításra. Felújítására 2003-ban került sor. A forrást nyugatról a Fekete-hegy bazaltvonulata, keletről a vázsonyi fennsík mészköve veszi körül.

A forrás elnevezésének eredete a 18. század végére tehető. Ekkor az ország erdős vidékein az úgynevezett hamuzsír gyártásához sok-sok ezer köbméter fa elégetésével fahamut állítottak elő. A hamuzsír a salétrom előállításához, a szappanfőzéshez, az üveggyártáshoz, a fehérítő és kékfestő iparhoz szükséges alapanyag volt. Ebben az időszakban évi 4000 tonna hamuzsírt szállított külföldre az ország, melyhez 6-7 millió köbméter fát kellett kivágni.

A fokozott erdőirtások korlátozására már 1790-ben megszületett az első erdőtörvény, melyet a 19. században további szabályozások követtek. Emiatt országosan, a nagyobb erdőterületekben mindenütt előfordulnak a "hamuház", "hamurét" és egyéb erre a tevékenységre utaló elnevezések.