Balatonakali, mint sok más parti település, az őskortól lakott terület. A halban gazdag Balaton, a dús vízparti legelők, a kellemes éghajlat kedvezett a mindenkori letelepedőknek.

Ásatások során előkerült tárgyak bizonyítják, hogy évszázadokon keresztül kelták és rómaiak éltek itt. A mediterrán jellegű éghajlat kedvezett a szőlőtermesztésnek, a Balaton a halászatnak, s a parton húzódó erdősáv pedig a vadászatnak.

Az Árpád-házi királyok idején népesedett be igazán ez a vidék. Szent István király a Szent Korona és a koronázási jelvények őrizetét a fehérvári őrkanonokokra bízta, aki ezen szolgálataiért hatalmas birtokokat kapott, többek között Akali települést is. Nyolcszáz év alatt 44 őrkanonok kezében volt e táj. Akali az öt Dörgicse területéhez tartozott.

I. Endre király 1055-ben a tihanyi alapítólevélben említi a "Dergeche"-ket. 1333-ban már Hokuli-Dergethe néven szerepel a pápai tizedszedők jegyzékében. A XIV-XVI. században jobbágyfaluként említik. Akali 1531 előtt vált ki az egykor egységes Dörgicse területéből. A török időkben a falu elpusztult, majd 200 évig lakatlan volt. 1720-1768 a falvak újranépesítésének kora. A legnagyobb telepítési akciót az egyház végezte a Balaton parton is, Akaliban 12 magyar családot iktat a káptalan birtokba.

Balatonakali hajdan egyházi birtok, méghozzá a Piarista rend birtoka volt, a település nevezetes épületei hozzájuk kötődtek. A nagy múltú javadalmat I. Ferenc király 1807-ben a kegyes tanító rend (piaristák) magyarországi tartományának adományozta. A rend tulajdonába került Ság puszta is, mely hajdan Ság-Dergethe néven Dörgicse területébe tartozott és az uradalom cselédei lakták. A puszta helyén épült fel a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Üdülő Centrum. Lakói Akaliba költöztek. A teljes birtok 1945-ig, a földosztásig a piaristák tulajdona volt. A határban egy nagyobb földbirtokos és kisnemesek gazdálkodtak. A község a Balaton-part keskeny sávján épült, közvetlenül a vízparton.

Észak felé a hegy lankás oldalain a szőlők széles sávjai díszlenek, felettük a magasabban fekvő pontokat tölgyerdő sötét koronái színesítik. A hajdani egyutcás halászfalu mára rendezett üdülőfaluvá fejlődött. Az állandó lakosok létszáma 700, nyaranta pedig közel 20 000-re gyarapodik a népesség. A község területén 9 ifjúsági tábor fogadja június elejétől augusztus végéig a fiatalokat. Gondozott strand, parti sétány, hajókikötő, 3 nemzetközi kemping, nyári kulturális programok (szezonnyitó, gasztronómiai hetek, zenés estek, nagy koncertek, szüreti felvonulás) horgászlehetőség, vízi sport szolgálja a szabad idő kellemes eltöltését.

A vendéglők magyaros ízekkel, a szőlősgazdák a táj híres boraival, a magánszállások magyaros vendégszeretettel várják az ide érkezőket.