Nagyvázsony 1750 fős lakosságú település a Veszprém-Tapolca út mentén, a Vázsonyi-medencében.

Legismertebb nevezetessége a Kinizsi vár, ahol a nyári időszakban várjátékokat is tartanak. Kinizsi Pál Mátyás király hadvezére volt. A legenda szerint a vadászaton levő uralkodó megszomjazott, és épp Kinizsi udvarába tért be vízért. Kinizsi Pál méltón akarta felszolgálni a királynak az italt, ezért egy malomkövet használt tálcának, azon nyújtotta Mátyás felé a poharat. Mátyás Kinizsit a vitézei közé fogadta, később hadvezérévé is tette. Jutalomként kapta később a nagyvázsonyi várat. A vár érdekessége, hogy soha nem szolgált védelmi vagy hadicélt, egyszerűen lakóvár volt. Ez magyarázza, hogy völgybe épült, a Veszprémből Tapolca felé elsuhanó autósok nem is veszik észre a fák közt rejtőzködő erődítményt. Pedig érdemes felkeresni, mert lakótornyában múzeum, az udvaron várjátékok várják a látogatókat.

Nagyvázsony történetében érdekesség, hogy nevét a Váson (vagy Vezsenyi) családról kapta, akik a 13. században birtokolták a falut. A falu többször gazdát cserélt, egyik gazdája eladta, a másiktól elvették, mert nem teljesítette ígéretét, hogy elmegy a keresztes háborúba. Később a Vezsenyi család újra megszerezte Nagyvázsonyt, ám mivel a család utolsó tagja örökös nélkül halt meg, a birtok visszaszállt a királyra. Ezért tudta Mátyás király 1472-ben kedves hadvezérét, Kinizsi Pált megajándékozni vele. Kinizsi alapította a falu határában levő pálos kolostort is. A török nagy károkat okozott, többször is feldúlta a várat és a települést. A 17. században a Zichy család került birtokba, a 18 században Zichy Imre német telepeseket hozott a gazdaság fellendítésére. Eddigre már a vár alatt épült házak külön települést alkottak, amelyek mára beolvadtak Nagyvázsony határába.

Nagyvázsony ma központi szereppel bíró település, ipari parkja, bankja, több élelmiszerboltja és étterme van. A Kinizsi vár jelentős turistaforgalmat is hoz, de a mezőgazdaságnak is jelentős szerepe van a lakosság megélhetésében.