A Marcal-medencében, a Kisalföld déli peremén, a Kemenesalja és a Zalai-dombvidék találkozásánál, Veszprém, Vas és Zala megyék hármas határán találjuk a települést. A középkorban Nyavalád, a falu mai neve műszó, 1889-ben kapta.

1430 előtt a Marczaliak szerzik meg tulajdonjogát, amiről 1442-ben azt írták, hogy királyi adományként jutott család hozzá. 1457-ben, Marczali János a lakatlan nyavaládi pusztát az ernyei pálosoknak adómányozta, amit 1458-ban Mátyás király is megerősített. A török időkig sokszor gazdát cserélt, de határa legnagyobb részben az erenyei pálos rend birtoka volt.

A 16. század végén és a 17. században, amikor a kisebb házak elnéptelenedtek (1650-től a helység puszta, 1656-tól lakatlan), a pápai konvert vette át ezek birtokai fölött is a gondozást, így Nyavalád a pápai monostor birtoka lett. A török idő alatt a falu elnéptelenedett. A falu már 1553-tól alávetett a töröknek, és ez az állapot tart még 1629-ben is, amikor 75 forint sarcot fizet és élelmet ad.

1650-től a helység puszta, majd rövid lakottság után, 1656-tól lakatlan. 1664-ben a szentgotthárdi csata után Köprüli nagyvezér hadai rabolnak és pusztítanak a térségben. Újratelepítése 1702-ben történt, amikor az új telepesek – többek között - három évre szóló adómentességet, a házukhoz tartozó földön kívül még 5 hold szántót kapnak, ami három év után dézsmaköteles.

1711-ben csupán hét lakost írnak össze. Az 1920-1924 közötti törvények alapján végrehajtott földbirtokrendezés során 103 személy jutott kisebb földterülethez, amikor 177 kh-at osztottak ki 13 kérelmezőnek. 1945-ben a Vallásalap földjeit osztották szét, de az ötvösi Szegedy-Széchenyi birtokból is kaptak a zalaerdődi igénylők. A tsz. 1951-ben alakult, amely 1956-ban felbomlott és csal 1959-ben alakult újra. Ehhez 1961 tavaszán az ötvösi-, 1962-ben a hetyefői és a dabronci tsz-ek is csatlakoztak és felvették az Összefogás nevet, amelynek 1983-tól Sümeg lett a központja,

1992-ben feloszlott. 2000-ben a lakosság száma 386 fő volt. Belterülete 82 hektár, külterülete 1687 hektár. Zalaerdőd eredetileg Zala-megyéhez tartozott azonban az 1970-es években Veszprém-megyéhez csatolták. Zalaerdődön a lakosság döntő többsége Római katolikus vallású és a szombathelyi püspökség fennhatósága alá tartozik.