Hosztót település Veszprém megye nyugati peremén, Sümegtől nyugatra, Vas megye határa közelében fekszik.

Neve a magyar hosszú melléknévnek és a tót népnévnek az összetételéből ered (Hosszútót). A falu nevének mai formában történő használata 1742-től kezdődően terjedt el. Hosztót legmagasabb dombjának (tengerszint felett 174 méter) a régi iratok szerint Pap-hegy, illetve Kálvária-domb a neve, de e nevek ma már nem használatosak.

Manapság a helybeliek Templom-dombnak nevezik. A dombon lévő gyönyörű hófehér templom a település legjelentősebb építészeti öröksége, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. A település faluképe 1720 után történt újratelepítést követően alakult ki. Hosztót egyutcás falu, utcavonalas beépítéssel. A Templom-domb és a hófehér templom lábánál fekvő apró kis település kedvelt kirándulóhelye a Marcal forrásvidéknek.