Veszprém megye legrégebbi keresztútját, amely a falu északkeleti részén található, számos egyedi vonás teszi különlegessé.

A mai kálvária elődjét az 1750-es években emelhették; a most ismeretes keresztút a 18. század utolsó évtizedének végén váltotta az eredeti hármaskeresztet. Különlegességét - amellett, hogy a legrégebbi ilyen építmény Veszprém megyében - az adja, hogy a hagyományos 14 helyett hét stációt találunk a falu temploma és a kálváriadomb között. Ezek Jézus keresztútig tartó történetét ráadásul Mária szemszögéből mutatják be, a Fájdalmas Anya hét fájdalmát ábrázolva. Krisztus életének ily módon történő ábrázolása elsősorban német nyelvterületen jellemző, eszerint minden bizonnyal a falu német telepesei hozták messzi földről magukkal a mintát. (A török hódoltság időszakát követően a Zichy-család telepített le német földműveseket a faluban.)

A keresztút a harmadik stációt követően derékszögben megtörik, hogy a kálváriadombra a falu temetőjén, majd egy ligeten keresztül fusson fel. A kőből épült stációkat, amelyek maguk kápolna formájúak, eredetileg festett faszobrok díszítették, ma Somogyi Győző festőművész képei mesélik el Jézus életének egyes jeleneteit. A kápolnákat egyébként falubeli családok és magánszemélyek adományaiból építették, majd fél évszázaddal ezután örököseik vállalták a fenntartás költségeit. Legutóbb 2003 és 2012 között újult meg a keresztút, amit végigkövetve érdemes a temetőben is elidőzni a régi sírok feliratait böngészve. A dombtetőn klasszicista stílusú kálváriakápolna zárja a keresztutat.