Veszprémgalsa a Marcal-medencében a Marcaltól kb. 4 km-re, a Torna-patak közelében fekszik.

A falut átszelő Kígyós-patak hajdan megyehatárt is jelölt. Veszprémgalsa Zalagalsa és Veszprémpinkóc egyesítéséből keletkezett, 1969. január elején. A Galsa helységnév a Galsa személynévből származik, mely szláv eredetű. A Zala előtag a megyei hovatartozással kapcsolatos.

A falu népessége a XIX. század folyamán alig fejlődött, 1890-ben ötszáz lakosa volt. 1949-ben lakosságának 74%-a élt mezőgazdaságból, az aktív keresők közül 97 volt ingázó. A tsz-szervezés 1959-ben kezdődött meg, lényegében ettől az időponttól kezdve kezdett megszűnni a helyhez kötött életforma.

Veszprémgalsának 1970-ben 564 lakosa volt, négy utcával és 150 lakóházzal. A lakosság többsége az ajkai bányákban és ipari üzemekben, a helyi és környéki tsz-ekbe dolgozott. A fő üzemág az állattenyésztés és a földművelés volt. A villany 1949-ben gyulladt ki a községben. Veszprémgalsa 1970-ben négy község közigazgatási központja volt. Hozzátartozott Hosztót, Szentimrefalva és Zalaszegvár. Később Veszprémgalsa is a többivel együtt a csabrendeki községi közös tanács községe lett. 1990 óta önálló önkormányzattal rendelkezik, közigazgatásilag a csabrendeki Körjegyzőséghez tartozik.

A község vezetékes vízzel, gázzal, telefonhálózattal ellátott, burkolt (portalanított) utakkal rendelkezik. Intézményei: klubkönyvtár, orvosi rendelő, községháza.