Lakosság száma: 50 fő (2000) Belterülete: 17 HA Külterülete: 409 ha A sümegi kistérség legkisebb falúja, Sümegtől észak-nyugatra, a Marcal bal partján, a Jánosházára vezető 84-es főút közelében fekszik. A „nyugalom szigetének” szokták nevezni. Neve az ómagyar Megyer törzsnévből keletkezett, tehát Megyer törzsbéliek településére utal.

Legkorábban, 1332-ben említik az oklevelek nevét. 1464-ben Mátyás király a Kanizsaiaknak adta, 1531-től már a Megyeri család tulajdona, akik itt is laktak nemesi kúriákban. A településnek van paraszti és nemesi része, amint azt az 1542. évi jegyzék bizonyítja. A török időkben Megyer a „sümegi vár kapuja”, s mint ilyen el is pusztult teljesen. Tiszta őstermelő falu, talaja agyagos, inkább rozs, mint búza termesztésére alkalmas, de a Marcal áradásai sokszor igen nagy károkat okoznak. A törökök 1557, 1564, 1567 és az 1576. évben pusztává tették, sőt 1564-ben és 1567-ben népét is elhurcolják. 1594-ben kezd újra népesedni, de lakossága csakhamar elhagyja.

Ma a falu római katolikus lakosainak nincs temploma. Legnagyobb népességét 1890-ben érte el, amikor 188-an éltek a faluban. Megyer település: programjai: Fesztiválok: Családi fesztivál, Megyer Camp Fesztivál, Almaszüret, Túralovaglások Vadászlovaglás Disznótoros hétvégék Gasztro programok