SĂĽmeg
A Bakony dĂ©lnyugati csĂĽcskĂ©n, a Keszthelyi-hegysĂ©get a Kisalfölddel Ă©s a Tapolcai-medencĂ©vel összekapcsolĂł völgyben fekszik SĂĽmeg. A várost könnyen meg lehet közelĂteni Ăşgy a Balaton Ă©szaki partjárĂłl, mint Zalaegerszeg, GyĹ‘r, VeszprĂ©m irányábĂłl.
SĂĽmeg határában Ĺ‘skori kovakĹ‘bányát (ma termĂ©szetvĂ©delmi terĂĽlet Ă©s mĂşzeum), rĂłmai kori telepĂĽlĂ©st Ă©s ĂłkeresztĂ©ny bazilikát tártak fel. Országosan ismert várát a tatárjárást követĹ‘en IV. BĂ©la király kezdte el Ă©pĂttetni, amelyet a következĹ‘ Ă©vszázadokban a veszprĂ©mi pĂĽspökök egĂ©szĂtettĂ©k ki. A XVI.század folyamán, FehĂ©rvár Ă©s VeszprĂ©m török kĂ©zre kerĂĽlĂ©sĂ©vel SĂĽmeg vára DunántĂşl egyik legfontosabb központjává vált. A RákĂłczi vezette szabadságharc leverĂ©se után az osztrákok felgyĂşjtották Ă©s rĂ©szben lerombolták. 1656 Ă©s 1658 között SzĂ©chenyi György pĂĽspök kĹ‘falakkal kerĂtette be SĂĽmeg városát.
Az egykor 1100 mĂ©ter hosszĂş, bástyákkal megerĹ‘sĂtett kĹ‘falak egy rĂ©sze ma is láthatĂł. E falakon belĂĽl, a XVIII. század folyamán Ă©pĂĽlt ki az Ăşn. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Központjában az 1649 után Ă©pĂtett Ă©s 1724-1733 között jelentĹ‘sen kibĹ‘vĂtett ferences templom Ă©s kolostor, valamint az 1748-1753 között Padányi BĂrĂł Márton veszprĂ©mi pĂĽspöki palota Ă©pĂĽletei állnak. Ezt övezi fĂ©lkör formájában a belváros, mindössze kĂ©t kis utcábĂłl Ă©s három tĂ©rbĹ‘l állĂł terĂĽlete.
Itt áll Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő szülőháza, amely ma a Városi Múzeumnak ad otthont. A belvárostól keletre, a XVI. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj.
Északi határában, a várba felvezetĹ‘ Ăşt lábánál áll a XVIII. században Ă©pĂtett váristállĂł, terĂĽletĂ©n egy idegenforgalmi lovas központ működik. Egyik helyisĂ©gĂ©ben HuszármĂşzeum láthatĂł.
A belvárostĂłl nyugatra, a közĂ©pkori alapokon fejlĹ‘dĹ‘ Ăşn. TizenháromVáros városrĂ©szben áll a Padányi pĂĽskök által 1756 Ă©s 1759 között Ă©pĂttetett Ă©s az osztrák származásĂş Franz Anton Maulbertsch freskĂłival dĂszĂtett plĂ©bániatemplom, a hazai barokk művĂ©szet egyik legismertebb alkotása.
SĂĽmeg festĹ‘i pontján találjuk a város temetĹ‘jĂ©t. Az 1816-ban Ă©pĂĽlt temetĹ‘kápolna körĂĽl kĂ©sĹ‘ barokk, empire, copf Ă©s klasszicista sĂremlĂ©kek sora Ĺ‘rzi a Kisfaludyak, Darnayak, Eitnerek, Ramasetterek, Bogyaikak, Csehek stb. nemesek, mesteremberek Ă©s egyszerű polgárok emlĂ©kĂ©t.