Óbudavár 60 lelkes kis település a Zánka és Nagyvázsony között félúton, a Nivegy-völgy északi csücskében.

Fekvése miatt a falu több pontjáról is kiváló kilátás nyílik a szőlős dombokkal övezett Balatonra. Óbudavár kiváló kiránduló célpont, hegyes-völgyes, szőlődombos határa izgalmas helyszín bakancsos kirándulásokhoz, biciklitúrákhoz. A falu címerében Szent Márton látható, amint vörös köpenyét kettévágja és a felét egy koldusnak ajándékozza. A címerben lebegő ekevas és szőlőfürt az itt élők mezőgazdasági tevékenységére utal. A címert Somogyi Győző tervezte. A település különös nevét az óbudai káptalan után kapta, ugyanis az ő birtoka volt.

Első okleveles említése 1269-ből való. A középkorban Budavárnak nevezték, a helyiek ma is használják a Budavár, Budavári elnevezéseket. A török időkben a falut feldúlták, elnéptelenedett, és csak 1753-ban települt be újra. A néphit azonban úgy tartja, hogy az egyik magyar vezér úgy osztotta szét fiai között a Nivegy-völgyet, hogy mindegyik egy nyílvesszőt lőtt ki, és ahová az érkezett, ott épített falut magának. Buda fiának jutott Óbudavár, Csicsónak (=Istvánnak) Balatoncsicsó, Jakabnak Szentjakabfa, Antalnak Szentantalfa. A helytörténeti tanulmányok nem látják ezt a legendát megalapozottnak.

A település mai kis mérete ellenére is jelentős idegenforgalmat bonyolít le: a Családok a Családért Egyesület harmonikus családi életre neveléssel foglalkozó programjai és a Vilmos Házban szervezett gyerektáborok, teljesítménytúrák kellemes zsongással töltik meg a falut. Óbudavár fő látnivalói a török idők után újratelepült faluban 1836-ban épült Szent Márton templom, amelynek 2000-ben pontos mását a Szentendrei Skanzenben építették meg, és a Mosóház, amely Szent Márton pihenőparkként kiváló túracélpont. Korábban a Mosóházban eredő forrás szolgáltatta a falu asszonyai számára a mosáshoz szükséges vizet és a „kábosztáskertek” öntözővizét. Ma a kirándulók szomját oltja és a szemét gyönyörködteti.

Erdei tornapálya (Línia) és „Kábosztáskerti út” néven tanösvény is nyílik innen. A sétautakat, tanösvényt és tornapályát, valamint a pihenőparkot a helybeliek szépen karban tartják. Kedves táblák figyelmeztetik a turistát a hely tisztaságának és a természet szépségének megőrzésére. Tavasszal hóvirág, kankalin, boglárkafélék és tavaszi hérics jelzi az erdő érintetlenségét, a többi évszakban a táblák által jelzett fákban és bokrokban gyönyörködhetünk. Az Önkormányzat nagy gondot fordít a természeti értékek megőrzésére, táblákkal jelzésére.