Nagyvázsonytól legtávolabb fekvő, és sajnálatos módon a legelhanyagoltabb templomrom is. Nincs se kitáblázva, se pedig rendszeresen gondozva.
A XIII. században királyi pohárnokok, vadászok földje volt.

A falu első hiteles említése 1233-ból való. 1453-tól a falu lakói Vázsonykő urának adóznak. A falu egyhajós, egyenes szentélyzáródású, torony nélküli temploma az Árpád-korban épült. Keletelt, északi oldalán sekrestye állott, támpillérekkel erősített kerítőfal övezte. A templomtól északra egy nemesi udvarház alapfalai is megmaradtak, ezeket az 1958-as ásatás tárta fel.

A feltárások eredménye szerint a falut tehetősebb emberek lakták, akik a közeli nagyvázsonyi vár kiszolgálását és katonai szolgálatát látták el. Reményeink szerint az egykori Csepely falu múltjához méltó jelen fogja követni majd a jelenleg rendezetlen állapotokat a templom körül. A kalandvágyók illetve akik szeretik a történelmi helyszínek érintését, mindenképpen keressék fel.